2010. november 12., péntek

Rizottó és sertéssült

Nem túl gyakran készül nálunk rizs, ugyanis K. nem szereti. (szerette :D :D :D). Rizottó már készült párszor, de az sem maradt meg úgy, hogy "húúúú de nagyon finom lett!".
Pár napja, valahogy eszembe jutott a rizottó, arborio volt is itthon, így petrezselymes borsós rizottó készült, az aznap vásárolt lassú tűzön készülő szűzpecsenyével.

Hozzávalók (2+3 főre)
Rizottó
1 kisebb fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
3 nagy marék rizottórizs
zöldségalaplé (ca. 600ml)
egy löttyintésnyi bor
diónyi vaj

1 db sertésszűz

Az utóbbi időben nagyon bevált és kedvelt hús elkészítési mód lett nálunk, hogy nagyon lassú tűzön, nagyon sokáig vaslábasban készülnek az ételek. A vaslábas egyrészt egyenletes hőt biztosít, másrészt a nehéz fedője miatt nem tud a gőz kiszökni, semmi sem szárad ki benne, nekem eddig még minden szaftosra és finomra sikerült. (Olyanok is, amiket amúgy nagyon könnyű kiszárítani).
Kétféle elkészítési módot szoktam használni:
1. A húst a felforrósított edényben lepirítom, majd mérettől függően 70-90 fokos sütőben 2-3 órát sütöm a hozzáadott hagymával és egyéb ízesítőkkel.
2. A húst ugyanúgy lepirítom, majd a tűzhelyen a legalacsonyabb fokozaton párolódik ugyancsak kb. 2 órát.

Rizottó elkészítése
A rizst (én kevés olajon) elkezdem pirítani, amikor opálos lesz, akkor rálöttyintek egy adagnyi bort, amikor az elfőtte a levét, akkor hozzáadom a borsót, és apránként adagolva és sűrűn kevergetve -gyerekmunka! - hozzáadom/juk a zöldségalaplevet. Kb. 20 perc után elkészül az ízletes, krémes rizottó. A végén diónyi vajat és 1 csokor petrezselymet dobok bele, és 5 percig pihentetem.

A vacsora osztatlan sikert aratott :) (és ezennel a rizs ünnepélyesen visszakerült a menüinkbe)

Nincsenek megjegyzések: